Ahány szakkönyv létezik, annyi definíció található az információra. Ha ezekből a meghatározásokból a közös jellemzőket kiemeljük, akkor az információ két fontos tulajdonsága tűnik ki belőlük: az újszerűség, és az értelmezhetőség. Ebből adódóan mondhatjuk:
Az információ olyan hír (értesülés, közlemény), amely az újdonság erejével hat, és be tudjuk illeszteni a már meglévő ismereteink rendszerébe, azaz értelmezni tudjuk.
Ez a meghatározás azonban további magyarázatot igényel, mert sokan átsiklanak néhány, számunkra fontos következmény felett.
Egyrészt különbséget kell tennünk az ember és a gép számára szolgáltatott információ között. Ugyanis informatikai értelemben számunkra nem számít információnak az a megismételt közlemény, amelyről már tudomásunk van, hiszen nem lesz újszerű. Tehát például, ha valaki meghallgatja a rádióban a hírekben az aznapi nyertes lottószámokat, és megállapítja, hogy már megint nem sikerült sok pénzt nyernie, akkor a másnapi újságokban közzétett nyerőszámok láttán legfeljebb csak megerősítést nyer abban a tényben, hogy korábbi reményeivel ellentétben mégis be kell mennie a munkahelyére dolgoznia, de ez neki már nem jelent újdonságot. Tehát, csak megismételt hír lesz számára az újságban szereplő számsor, s nem pedig informatikai értelemben vett információ.
Ez a fogalmi pontosítás természetesen nem zavar minket abban, hogy a hétköznapi szóhasználatban információnak tituláljunk mindenféle ismert és ismeretlen közleményt. Ettől függetlenül az információ újszerűségének mivoltát az informatikai értelmezést nem ismerő emberek néha önkéntelenül is kiemelik, amit nagyon jól példáz az "egy újszülöttnek minden vicc új" szólás is. Azaz, egy viccen akkor nevetünk a legjobban, amikor azt először halljuk, hiszen az újdonság ereje ekkor érvényesül igazán.
Más a helyzet a számítógéppel. Amikor kívülről valamilyen információt juttatunk egy gépi eszközbe (pl. feldolgozás céljából), akkor a gép nem veszi észre, ha egymásután többször ugyanazt a tartalmú információt adjuk neki. Miért? Mert minden bejövő információt újnak vesz, hiszen nincs emberi értelemmel felruházva. Ezzel már át is tértünk a másik fő jellegzetességre, az információ értelmezhetőségére. Ugyanis az ebben a fogalomkörben használatos terminológia értelmében információ csak az agyban keletkezik. Onnan valamilyen módon továbbítjuk a külvilág felé, és majd szintén valakinek az agyában nyer majd értelmezést. Ebből egyébként az is következik, hogy ugyanaz az információ az azt fogadó egyéntől függően más-más jelentőséggel bírhat. A viccről említetteket folytatva elmondhatjuk, hogy egy viccen sokan nem feltétlenül akkor nevetnek igazán, amikor először hallják, hanem inkább akkor, amikor a poént meg is értik...
Összefoglalva a fentebbi példát: ha valakinek, aki lottózik, elmondom a nyerő számokat, és ezeket most hallja először, akkor az neki információ lesz. Ha nem először hallja, akkor csak megismételt hír. Ha ugyanezeket a számokat egy őserdőben élő bennszülöttnek sorolom, akinek legfeljebb csak a számfogalomról van némi sejtése, de a lottó nevű szerencsejátékról nem, így semmit sem tud kezdeni ezzel a hírrel, tehát ez a közlemény számára bár új lesz, de értelmezhetetlensége miatt neki mégsem számít információnak. Tehát mindkét tulajdonságnak, az újszerűségnek és az értelmezhetőségnek egyszerre kell teljesülni ahhoz, hogy informatikai értelemben információról beszélhessünk.